Fogalomtár

Szemészeti szakkifejezések jelentése

  • ablatio retinae – retina-leválás
  • achromatopsia – színvakság
  • albinizmus – festékhiány
  • apparatos lacrimalis – könnyszerv
  • atrophia nervi optici – látóideg-sorvadás
  • bulbus oculi – szemgolyó
  • camera oculi – szemcsarnok
  • cataracta – szürkehályog
  • chorioidea – érhártya
  • conjunctiva – kötőhártya
  • cornea – szaruhártya
  • corpus ciliare – sugártest
  • corpus vitreum – üvegtest
  • fotofóbia – fényérzékenység
  • glaucoma – zöldhályog
  • iris – szivárványhártya
  • lens cristallina – szemlencse
  • macula lutea – sárga folt
  • musculus bulbi – szemmozgató izom
  • myopia majoris gradis – súlyosfokú rövidlátás
  • orbita – szemgödör
  • palpebra – szemhéj
  • papilla nervi optici – látóidegfő
  • pupilla – szembogár
  • retina – ideghártya
  • retinopathia diabetica – cukorbetegség okozta retina-elváltozás
  • sclera – ínhártya
  • scotoma – látótérkiesés
  • visus – látásélesség
  • zonula ciliaris – lencsefüggesztő rostok

A szem felépítése

Érhártya: A sugártest folytatásaként elhelyezkedő hártya. Ereket tartalmaz, melyek részben az ideghártya vérellátásáért felelősek.

Ideghártya: Bonyolult szerkezetű hártya. Kétféle érzékelő sejtet tartalmaz, csapokat és pálcikákat. A pálcikák a retina oldalsó részein helyezkednek el, a mozgásérzékelésért és térbeli tájékozódásért felelősek. Működésükhöz kevés fény is elegendő. Az ideghártya közepe felé haladva a pálcikák száma csökken, míg a csapok száma nő. A középső területen csak csapok találhatók, melyek az éleslátásért és a színlátásért felelősek. Működésükhöz fény szükséges. A középső rész a sárgafolt, melynek centruma az éleslátás helye. Ide érkeznek be a fénysugarak. Az ideghártyának azt a részét, melyen keresztül az összegyűlt idegek kilépnek, látóidegfőnek nevezzük.

Ínhártya: A szaruhártya folytatásaként ugyancsak a szemgolyó külső részét alkotja. Rugalmas védelmet biztosít a szemgolyó belső részeinek.

Könnyszervek: Szerepük a szemgolyó nedvesen tartása és az idegen testek, káros anyagok kimosása. A könny a könnymirigyben termelődik, és a könnyelvezető csatornarendszeren keresztül jut el a szemgolyó felszínére és az orrjáratba.

Pupilla: Átmérőjét a pupilla körül futó izmok szabályozzák, ezáltal befolyásolva a szembe jutó fénymennyiséget. Világosban a pupilla beszűkül, sötétben kitágul.  

Sugártest: Háromszög alakú terület, mely a szivárványhártya folytatása. Ide csatlakoznak a lencsefüggesztő rostok, melyek a sugártest izmai által szabályozzák a szemlencse domborúságát.

Szaruhártya: Átlátszó hártya, mely a szemgolyó elülső, külső részét képzi.

Szemcsarnok: A szemlencse és a szaruhártya közötti terület, melyet a szivárványhártya kettéoszt elülső és hátulsó csarnokra. Ezeket a csarnokvíz tölti ki.

Szemgolyó: A szemgödörben helyezkedik el. Kissé szabálytalan, gömb alakú, 24 mm átmérőjű.

Szemhéj: Elölről fedik le a szemgolyót. Alsó és felső szemhéjat különböztetünk meg, melyeket belülről kötőhártya borít, ami a szem védelméért felelős.

Szemlencse: A szivárványhártya mögött helyezkedik el. Elülső és hátsó felszíne is domború. Kívülről tok borítja. A pupillán átjutó fénysugarakat töri meg. Domborúsága változó, attól függően, hogy közelre, vagy távolra tekintünk. Ezt a lencsefüggesztő rostok szabályozzák.

Szemmozgató izmok: A szemgolyó mozgatását hat rövid izom végzi.

Szivárványhártya: A szaruhártya mögött elhelyezkedő hártya. Színe adja az ember szemszínét. Közepén kerek nyílás, a pupilla található.

Üvegtest: A szemlencse és az ideghártya közötti területet kitöltő átlátszó anyag. 

Látáshoz kapcsolódó hasznos fogalmak

Fényadaptáció, sötétadaptáció: A fényintenzitás változásához való alkalmazkodást jelenti. Időtartama egyénenként változó.

Látásélesség (visus, vízus): A szem felbontóképességét jelenti, azaz, hogy a személy mennyire kicsi részleteket képes még egymástól megkülönböztetni adott távolságból. Vízus értékkel szokás jellemezni. Jele: V. Ép látás esetén V=1. A látásélesség csökkenését okozhatják fénytörési hibák, melyek szemüveggel korrigálhatók. Más esetekben azonban nem lehetséges vagy nem elegendő a szemüveges korrekció. Ekkor nagyítással, megfelelő megvilágítással és erős kontraszt alkalmazásával javítható a látott kép.

Látótér: A térnek az a része, amit mozdulatlan fej- és szemállás mellett egy pontra való tekintés során egyszerre látunk. A látótér központi része a közel- és távollátás feladatának ellátásához, a perifériás része a tájékozódáshoz, a környezet megfigyeléséhez szükséges. 

Látássérülést okozó leggyakoribb szembetegségek

Agyi eredetű látássérülések: Leggyakrabban stroke, balesetek, daganatos betegségek okozhatják. A tünetek igen változatosak lehetnek nagy egyéni eltéréseket mutatva.

Cukorbetegség okozta retina-elváltozás (retinopathia diabetica): A cukorbetegség következményeként jelentkezhet, akár a betegség kialakulása után évtizedekkel is. Az ideghártyát érintő különféle elváltozások összefoglaló neve, melynek végső stádiuma ideghártya leválás lehet teljes vakságot okozva. Megfelelő szemészeti kezeléssel és a diéta megtartásával megállítható vagy lassítható a folyamat.

Látóideg-sorvadás (atrophia nervi optici): Általában örökletes betegség. A tünetek attól függnek, hogy a látóideg mely része károsodott. Lehet centrális látótérkiesés, színlátási probléma, hullámzó látásteljesítmény, fényérzékenység.

Macula degeneratio: Az ideghártyában a csapok sérülnek, ezáltal az éleslátást veszélyezteti. Idős embereknél igen gyakori. Korai stádiumban lézeres műtéttel befolyásolható. Előrehaladott állapotban centrális látótérkieséssel jár.

Retina-leválás (ablatio retinae): Okai lehetnek ideghártya szakadás, gyulladás. Egyéb szembetegségek végstádiuma is lehet. Operációval visszatapasztható, de ritkán újra leválik az ideghártya.

Retinitis pigmentosa, Degeneratio pigmentosa retinae: Az ideghártya örökletes elváltozása. Gyermekkorban kezdődik szürkületi/farkas/ vaksággal (sötétedéskor, félhomályban csökken a látásteljesítmény). Majd folyamatosan szűkül a látótér, csőlátás alakul ki. 40-50 éves korra bekövetkezhet a teljes vakság. Nincs hatásos kezelése.

Súlyosfokú rövidlátás (myopia majoris gradis): Fénytörési hiba, mely miatt a távolra látás romlik. Az életkor előrehaladtával rosszabbodhat. A szemgolyó tojás alakúvá válik, ezt az alakváltozást az ideghártya nem követi, amely miatt bevérezhet, vagy akár le is válhat.

Szürkehályog (cataracta): Az anyagcsere zavara miatt elhomályosul a szemlencse. Időskorban gyakran előfordul. Az elszürkült lencsét műtéti úton eltávolítják, mely után általában szemüveges korrekció szükséges.

Zöldhályog (glaucoma): A felszaporodó csarnokvíz miatt megnövekedik a szemnyomás. A fokozott szemnyomás károsítja a látóideget és a szem többi részét, végső esetben akár vaksághoz is vezethet. Ezért fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés, és az orvos által felírt szemcsepp használata.

Látássérült személyek csoportosítása látásélesség szerint

Vakok: Akik fényt sem érzékelnek

Aliglátók (látásélesség kisebb, mint 0,1):

  • fényérzékelők (látásélesség nem mérhető) Braille olvasás-írás, vakos technikák. A közlekedésben, tájékozódásban szerepe van meglévő látásuknak.
    nagytárgylátók (látásélesség kisebb, mint 0,04) Tudják használni a síkírást segédeszközzel, gyakran Braille-t használnak. Látásukat a mindennapi életben     felhasználják.
    ujjolvasók (látásélesség 0,04-0,1) Síkírás használata segédeszközzel lehetséges. Mindennapjaikban más érzékszerveikre is támaszkodniuk kell

Gyengénlátók (látásélesség 0,1-0,3): Látás marad a fő érzékelési/észlelési csatorna.