Fogalomtár
Szemészeti szakkifejezések jelentése
- ablatio retinae – retina-leválás
- achromatopsia – színvakság
- albinizmus – festékhiány
- apparatos lacrimalis – könnyszerv
- atrophia nervi optici – látóideg-sorvadás
- bulbus oculi – szemgolyó
- camera oculi – szemcsarnok
- cataracta – szürkehályog
- chorioidea – érhártya
- conjunctiva – kötőhártya
- cornea – szaruhártya
- corpus ciliare – sugártest
- corpus vitreum – üvegtest
- fotofóbia – fényérzékenység
- glaucoma – zöldhályog
- iris – szivárványhártya
- lens cristallina – szemlencse
- macula lutea – sárga folt
- musculus bulbi – szemmozgató izom
- myopia majoris gradis – súlyosfokú rövidlátás
- orbita – szemgödör
- palpebra – szemhéj
- papilla nervi optici – látóidegfő
- pupilla – szembogár
- retina – ideghártya
- retinopathia diabetica – cukorbetegség okozta retina-elváltozás
- sclera – ínhártya
- scotoma – látótérkiesés
- visus – látásélesség
- zonula ciliaris – lencsefüggesztő rostok
A szem felépítése
Érhártya: A sugártest folytatásaként elhelyezkedő hártya. Ereket tartalmaz, melyek részben az ideghártya vérellátásáért felelősek.
Ideghártya: Bonyolult szerkezetű hártya. Kétféle érzékelő sejtet tartalmaz, csapokat és pálcikákat. A pálcikák a retina oldalsó részein helyezkednek el, a mozgásérzékelésért és térbeli tájékozódásért felelősek. Működésükhöz kevés fény is elegendő. Az ideghártya közepe felé haladva a pálcikák száma csökken, míg a csapok száma nő. A középső területen csak csapok találhatók, melyek az éleslátásért és a színlátásért felelősek. Működésükhöz fény szükséges. A középső rész a sárgafolt, melynek centruma az éleslátás helye. Ide érkeznek be a fénysugarak. Az ideghártyának azt a részét, melyen keresztül az összegyűlt idegek kilépnek, látóidegfőnek nevezzük.
Ínhártya: A szaruhártya folytatásaként ugyancsak a szemgolyó külső részét alkotja. Rugalmas védelmet biztosít a szemgolyó belső részeinek.
Könnyszervek: Szerepük a szemgolyó nedvesen tartása és az idegen testek, káros anyagok kimosása. A könny a könnymirigyben termelődik, és a könnyelvezető csatornarendszeren keresztül jut el a szemgolyó felszínére és az orrjáratba.
Pupilla: Átmérőjét a pupilla körül futó izmok szabályozzák, ezáltal befolyásolva a szembe jutó fénymennyiséget. Világosban a pupilla beszűkül, sötétben kitágul.
Sugártest: Háromszög alakú terület, mely a szivárványhártya folytatása. Ide csatlakoznak a lencsefüggesztő rostok, melyek a sugártest izmai által szabályozzák a szemlencse domborúságát.
Szaruhártya: Átlátszó hártya, mely a szemgolyó elülső, külső részét képzi.
Szemcsarnok: A szemlencse és a szaruhártya közötti terület, melyet a szivárványhártya kettéoszt elülső és hátulsó csarnokra. Ezeket a csarnokvíz tölti ki.
Szemgolyó: A szemgödörben helyezkedik el. Kissé szabálytalan, gömb alakú, 24 mm átmérőjű.
Szemhéj: Elölről fedik le a szemgolyót. Alsó és felső szemhéjat különböztetünk meg, melyeket belülről kötőhártya borít, ami a szem védelméért felelős.
Szemlencse: A szivárványhártya mögött helyezkedik el. Elülső és hátsó felszíne is domború. Kívülről tok borítja. A pupillán átjutó fénysugarakat töri meg. Domborúsága változó, attól függően, hogy közelre, vagy távolra tekintünk. Ezt a lencsefüggesztő rostok szabályozzák.
Szemmozgató izmok: A szemgolyó mozgatását hat rövid izom végzi.
Szivárványhártya: A szaruhártya mögött elhelyezkedő hártya. Színe adja az ember szemszínét. Közepén kerek nyílás, a pupilla található.
Üvegtest: A szemlencse és az ideghártya közötti területet kitöltő átlátszó anyag.
Látáshoz kapcsolódó hasznos fogalmak
Fényadaptáció, sötétadaptáció: A fényintenzitás változásához való alkalmazkodást jelenti. Időtartama egyénenként változó.
Látásélesség (visus, vízus): A szem felbontóképességét jelenti, azaz, hogy a személy mennyire kicsi részleteket képes még egymástól megkülönböztetni adott távolságból. Vízus értékkel szokás jellemezni. Jele: V. Ép látás esetén V=1. A látásélesség csökkenését okozhatják fénytörési hibák, melyek szemüveggel korrigálhatók. Más esetekben azonban nem lehetséges vagy nem elegendő a szemüveges korrekció. Ekkor nagyítással, megfelelő megvilágítással és erős kontraszt alkalmazásával javítható a látott kép.
Látótér: A térnek az a része, amit mozdulatlan fej- és szemállás mellett egy pontra való tekintés során egyszerre látunk. A látótér központi része a közel- és távollátás feladatának ellátásához, a perifériás része a tájékozódáshoz, a környezet megfigyeléséhez szükséges.
Látássérülést okozó leggyakoribb szembetegségek
Agyi eredetű látássérülések: Leggyakrabban stroke, balesetek, daganatos betegségek okozhatják. A tünetek igen változatosak lehetnek nagy egyéni eltéréseket mutatva.
Cukorbetegség okozta retina-elváltozás (retinopathia diabetica): A cukorbetegség következményeként jelentkezhet, akár a betegség kialakulása után évtizedekkel is. Az ideghártyát érintő különféle elváltozások összefoglaló neve, melynek végső stádiuma ideghártya leválás lehet teljes vakságot okozva. Megfelelő szemészeti kezeléssel és a diéta megtartásával megállítható vagy lassítható a folyamat.
Látóideg-sorvadás (atrophia nervi optici): Általában örökletes betegség. A tünetek attól függnek, hogy a látóideg mely része károsodott. Lehet centrális látótérkiesés, színlátási probléma, hullámzó látásteljesítmény, fényérzékenység.
Macula degeneratio: Az ideghártyában a csapok sérülnek, ezáltal az éleslátást veszélyezteti. Idős embereknél igen gyakori. Korai stádiumban lézeres műtéttel befolyásolható. Előrehaladott állapotban centrális látótérkieséssel jár.
Retina-leválás (ablatio retinae): Okai lehetnek ideghártya szakadás, gyulladás. Egyéb szembetegségek végstádiuma is lehet. Operációval visszatapasztható, de ritkán újra leválik az ideghártya.
Retinitis pigmentosa, Degeneratio pigmentosa retinae: Az ideghártya örökletes elváltozása. Gyermekkorban kezdődik szürkületi/farkas/ vaksággal (sötétedéskor, félhomályban csökken a látásteljesítmény). Majd folyamatosan szűkül a látótér, csőlátás alakul ki. 40-50 éves korra bekövetkezhet a teljes vakság. Nincs hatásos kezelése.
Súlyosfokú rövidlátás (myopia majoris gradis): Fénytörési hiba, mely miatt a távolra látás romlik. Az életkor előrehaladtával rosszabbodhat. A szemgolyó tojás alakúvá válik, ezt az alakváltozást az ideghártya nem követi, amely miatt bevérezhet, vagy akár le is válhat.
Szürkehályog (cataracta): Az anyagcsere zavara miatt elhomályosul a szemlencse. Időskorban gyakran előfordul. Az elszürkült lencsét műtéti úton eltávolítják, mely után általában szemüveges korrekció szükséges.
Zöldhályog (glaucoma): A felszaporodó csarnokvíz miatt megnövekedik a szemnyomás. A fokozott szemnyomás károsítja a látóideget és a szem többi részét, végső esetben akár vaksághoz is vezethet. Ezért fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés, és az orvos által felírt szemcsepp használata.
Látássérült személyek csoportosítása látásélesség szerint
Vakok: Akik fényt sem érzékelnek
Aliglátók (látásélesség kisebb, mint 0,1):
- fényérzékelők (látásélesség nem mérhető) Braille olvasás-írás, vakos technikák. A közlekedésben, tájékozódásban szerepe van meglévő látásuknak.
nagytárgylátók (látásélesség kisebb, mint 0,04) Tudják használni a síkírást segédeszközzel, gyakran Braille-t használnak. Látásukat a mindennapi életben felhasználják.
ujjolvasók (látásélesség 0,04-0,1) Síkírás használata segédeszközzel lehetséges. Mindennapjaikban más érzékszerveikre is támaszkodniuk kell
Gyengénlátók (látásélesség 0,1-0,3): Látás marad a fő érzékelési/észlelési csatorna.